Az ECDL rövid története
A vizsgarendszert egy 1988-ban született ötlet alapján először Finnországban vezették be, 1994-ben. A dolog idő- és szükségszerűségét mi sem igazolja jobban, mint hogy 1997-ben az EU, valamint a CEPIS (Council of European Professional Informatics Societey) támogatásával létrejött a nemzetközi ECDL Alapítvány, amely máig több, mint 140 országban vezette be és felügyeli az ECDL rendszert. A kezdetek óta több Európán kívüli ország (Kanada, Dél-Afrika, stb.) is csatlakozott: ezekben az országokban a vizsgarendszer neve ICDL, azaz International Computer Driving Licence.
Az ECDL jelenleg az egyetlen olyan bizonyítvány, amely nemzetközileg már mostanra is széles körű elismerésre tett szert, és amely megfelel az e-Europe 2002 akciótervében megfogalmazott kritériumoknak.
Az ECDL célja
- emelje az általános számítástechnikai tudásszintet a jelenlegi és a leendő munkavállalók körében,
- kfokozza a számítógéppel dolgozók munkájának hatékonyságát
- növelje az információ-technológiai befektetések hatékonyságát,
- megismertesse a felhasználókat a legjobb és a legmagasabb színvonalú módszerekkel.
Kinek és miért jó?
Az ECDL megbízható ( a PC használatához szükséges valamennyi ismeretet garantálja), egyszerű (konkrét követelményrendszere van, moduláris formája számos előnyt jelent), minőség-orientált (az EU által támogatott és a nemzetközi ECDL Alapítvány által felügyelt vizsgarendszer), végül, de nem utolsósorban pedig független, azaz a készségeket alakít ki, amelyek a hardver és szoftver típusától függetlenül biztosítják az alapvető alkalmazásokban való jártasságot. Az ECDL előnyt jelent mind a munkavállalók és munkáltatók, mind pedig a munkanélküliek, illetve pályakezdők számára.
ECDL-lehetőségek a felsőoktatásban
A bevezetés előtt álló új, moduláris rendszerű OKJ-s szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei figyelembe veszik, illetve beszámíthatóvá teszik az ECDL moduljait, beleértve az önálló, fakultatív modulokat (Képszerkesztés, Webkezdő, CAD, haladó szövegszerkesztés, táblázatkezelés, illetve adatbázis-kezelés) is. Ennélfogva, bármilyen szakmáról is legyen szó, ha kell hozzá számítógép, a jövőben jelentős előnyhöz jut az, aki megszerzi az Európai Számítógép-használói Jogosítványt (ECDL), vagy aki legalább bizonyos modulvizsgákat teljesít: a szakmai képzés során ugyanis az ECDL-modulok által lefedett ismeretanyagból nem kell vizsgát tennie, és mentesülhet bizonyos képzési részek látogatása alól is.
A felsőoktatásban is hasonló helyzet megteremtéséhez kínálkozik most törvényes lehetőség. A felsőoktatásról szóló 2005. évi LXXXIX sz. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásához a Magyar Közlöny 2006/38. számában megjelent szabályzat („A kreditrendszerű képzés általános szabályai) 9. pontja ugyanis kimondja:
„Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és ezt hitelt érdemlő módon igazolja.”
Általános tudnivalók a vizsgáról
A hallgató az ECDL rendszerbe való első jelentkezésekor okmányként kezelendő vizsgakártyát kap, amelyre adatait a vizsgaközpont vezeti fel. A kártya kiállításával egy időben a vizsgázó a vizsgakártyához tartozó, az adminisztrációs rendszerből nyomtatható ECDL regisztrációs adatlapon aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy adatai a központi ECDL-adatbázisban szerepeljenek, a vizsgázók között történő nyilvántartás céljából. A vizsgakártya a regisztrációtól számított három évig érvényes, lejárta után új vizsgakártyát kell váltani, és az addig teljesített vizsgákat meg kell ismételni. A vizsgán használandó szoftver a hallgató által választható, az adott vizsgaközpont akkreditált szoftverei közül.
Egy vizsga 45 perc, így egy napon több vizsga is letehető, azonban közöttük legalább 20 perc szünetet kell tartani.
További információk
További információk, érdekességek az ECDL hivatalos honlapján olvashatóak! A csoportok indulásáról az iskola titkárságán és weboldalán lehet érdeklődni.